Gyakran használt angol és német szavak és nevek helyesebb kiejtéséről.
A nyelvtanulás akár önkéntes elhatározásból, akár kényszerből tesszük, általában unalmas, fárasztó, sokak számára keserves tevékenység. Hosszú hónapok erőfeszítései után gyakran is csak kevés eredménnyel érjük el azt, hogy rossz kiejtéssel, inkább csak gügyögve, tudjuk magunkat, félig érthetően, kifejezni. Az átlag tanuló, hibát hibára halmozva, többé kevésbé keservesen, sok száz oldal feladaton keresztülrágva magát, jut el, rendszerint rossz kiejtéssel, valamilyen eredményre. Kézenfekvő tehát azt hinni, hogy a helyes, illetve, elfogadható kiejtés, elsajátítása és a rossz kiejtés megváltoztatása, épp olyan hosszadalmas és nehéz feladat, mint magának a nyelvnek megtanulása. Szerencsére, idegen szavak kiejtésére, akár idegen nyelvet beszélve, akár magyar beszédben használva, ez nem áll fenn. A következő két oldalon leírtak elolvasása és az ott említett kiejtésformák elsajátítása, követése, sok száz és száz oldal bemagolásával ellentétben, magyar fonetikát alkalmazva, egy csapásra változtathatja helyesebbre sok szó és név kiejtését. Vonatkozik ez mind az idegen nyelvben folytatott beszédben, de még inkább a magyar beszédben használt idegen szavakra is. Helyesebbre, nem helyesre vagy tökéletesre, mivel kizárólagosan helyes, illetve tökéletes kiejtés semmilyen nyelvben sem létezik, csak elfogadható, jól érthető és elfogadhatatlan („bugaci?), vagy csak nagy toleranciával elfogadható, kiejtésről beszélhetünk.
Mik tehát a helytelen kiejtések okai és hogyan lehet azokat helyesebbre változtatni ?
Magyarok által elkövetett rossz kiejtéseknek általában négy fő oka lehetséges:
Első ok az, hogy idegen nyelvekben olyan hangok, főleg magánhangzók, is vannak amik magyarban nem léteznek. Ilyenek a rövid á és é, a hosszú a és e emellett angolban a th és a w. Így lett például többek közt a Sztálinban az á hosszan ejtve és írva, pedig az rövid.
A második ok az, hogy a szótárakban olyan ezoterikus, legtöbb ember számára használhatatlan, gyakran helytelen, kiejtés-jelek vannak ajánlva, használva,, magyar fonetika helyett,, amik elijesztik az embert azok használatától.
Harmadik ok a „ tekintélyes, de tévesen halló, kontárok”, sok esetben rég elhúnyt társadalmi vagy szakmai tekintélyek befolyása,, hagyatéka, akik annak idején, felületesen találgatva vagy csak rosszul hallották a kiejtést és azt mindmáig majmoljuk, megtartottuk.
Végül ok lehet a dac vagy maradiság, mondván: „a külföldiek sem ejtik ki helyesen a magyar szavakat, akkor miért ejtenénk ki mi helyesen az övéiket” Emellett persze magyar beszédbe beillesztett idegen szavak túlzott angolos vagy németes (franciás stb) kiejtése, affektálása, természetesen nevetségesnek tűnik és valóban elítélendő
A fentiek közül csak az első kettővel érdemes foglalkozni éspedig a együtt a kettővel. .
Az idegen nyelvekben előforduló hangokat magyar fonetikával és írásjelekkel, kevés kivétellel, jól és elfogadhatóan meg lehet közelíteni. Emellett a hosszú a-t, és e-t, egyszerűen azok megkettőzésével lehet megjeleníteni Ami a rövid á-t illeti, ideálisan, de nem szükségszerűen, hivatalosan be lehetne vezetni a pontozott á-val, ehelyett azt, mivel ilyen jel a billentyűzeten nem található, itt (és persze bárhol máshol) a kukaccal @ (vagy akár ä-val) jelezhető A rövid á (@) tulajdonképpen nem idegen a magyar fülnek, mivel az az a palócos kiejtése. Ami az angol th és w-t illeti, nem csak nekünk, de minden nem-angolnak problémát okoznak. A th kiejtését külön meg kell tanulni, az angol w-t, viszont mint neve is mutatja, megközelítően u-nak, sohasem v-nek ejthető és nem nagy hibát követnek el ha annak ejtik ki.
Ami a dacon alapuló rossz kiejtést illeti, szememre vetették: „miért akarod megreformálni a magyar fonetikán alapuló kiejtést !” Ha azonban közelebbről megvizsgáljuk az idegen szavak most megrögzöttnek tűnő kiejtését, magyar fonetikáról legtöbb esetben szó sincs. Ezek a rosszul kiejtett idegen szavak leggyakrabban csak hibridek, félig magyar félig mások, álmagyarosságok. Jó példa erre a lunch szó kiejtése. Ha igazán magyar fonetikával akarnánk kiejteni, akkor l-u-n-c-h nak kellene kiejteni és nem löncsnek, mint a franciák, amit valamilyen régmúlt tekintélyes, frankofil személy vezethetett be, aki sohasem járt Angliában. . Egy mind a német, mind az angol nyelvben előforduló szabály, amelynek be nem tartása, helytelen intonáció folytán, percek alatt leleplezi a németül vagy angolul különben folyékonyan beszélő magyart, az, hogy ezekben a nyelvekben az utolsó szótagban előforduló e, amit egy mássalhangzó, főleg n vagy l, követ, majdnem néma. Nem hibázik nagyot az, aki azt teljesen el is nyeli. Így az angolban given givn, heaven hevn, kitchen kicsn, németben haben hábn, laufen laufn, sieben zíbn, Gabel Gábl, guten Morgen gutn Morg(e)n, a megközelítően helyes kiejtés. Emellett a szó végén levő e az angolban egészen, németben pedig közel néma. Így gone gan, done dan, bár ezt a hibát az angolban ritkán követik ugyan el, de a németben, Frage, danke, Liebe, viszont annál inkább. A következőkben az angol kiejtés alatt az amerikai kiejtésre szorítkozom, mivel, akár szeretjük, akár nem, a filmekben, TV műsorokban, hírközlésben, az ide látogató idegenek beszédében is az amerikai idióma dominál. Így például a talk show kiejtését taaksó-nak és nem a Magyarországon meghonosodott tóksó-nak tartom célszerűbbnek.
Vannak más gyakori kiejtési hibák, amelyek elkövetése mind az angol, mind az amerikai kiejtés szerint helytelenek. Elsősorban említem meg angol szavakban az s kiejtését, ami leggyakrabban sz-nek, és csak ritkán ejtendő z-nek. Magyarországon viszont, elterjedt az a használat, hogy az s-t mindig z-nek kell ejteni így a Nelsont, Gibsont, Harrisont, Johnsont és NASAt, helytelenül Nelzonnak, Gibzonnak, Herizonnak, Dzsonzonnak és Názának ejtik, ami a német kiejtés szolgai követése. Ezekben az s-et mind sz-nek kell kiejteni igaz, hogy inkább kivételképpen a hasonló végződésű reason-ban az s z-nek ejtendő. Sajnos, mint tudjuk, az angol kiejtési szokások igen rendhagyóak. További szavak, melyeket következetesen helytelenül ejtenek ki, azok a szavak, melyek írásban dupla mássalhangzókat tartalmaznak, amiket ennek ellenére röviden kell kiejteni. Ilyenek: Billy, Bonnie, Bobby, Teddy, Jeanny, million, hobby etc., ezek helyes kiejtése Bili, Bani, Babi, Tedi, Dzseni, milion, habi. Ezzel szemben Tony-t (Blair, Curtis) nem Toninak, hanem Tóninak (kicsit ő-sen, bár ez már nem várható el) kell kiejteni, majdnem úgy, mint a magyarban. Egy másik magánhangzó, amivel egyesek hadilábon állnak, az u, ami csak az r előtt ejtendő, ö-nek, különben rövid a–nak (@) vagy néha u-nak, (super), így a pub, gun, rubber, sub, sun p@b, g@n, r@bber, sz@b, sz@n., szuper. Nem tudom miért, magyarok (franciák is) előszeretettel használják az ö betűt az @ helyett (pl. löncs, rögbi, böt), pedig az ráadásul, (legalább is nekem), nem is egy szép magánhangzó, a dadogás, dörmögés, öklendezés hangja (bocsánat ha valakit ezzel megsértek), mely hang a legszebb hangzású nyelvekben, a spanyolban és olaszban nem is létezik. Lehetséges, legalább is magyarban, hogy egyesek úgy érzik hogy az ö rövid magánhangzó lévén , helyesebbnek tűnik az idegen rövid á (@) megjelenítésére?
Ami az o-t illeti általában a-nak ejtendő, így a rock and roll nem r@kendról, hanem rakendról, valamint Haliwud és nem H@livud. Továbbiakban említhető a Mary név, amit nem Mérinek hanem Meerinek kell kiejteni. Egy másik gyakori hiba az „au” diftongus (kettős hangzó) kiejtésében rejlik. Ezt ejtik ki sokan tagolva a–u nak (A-usztria), ahelyett, hogy engednék, hogy a két hang egymásba folyjon. Nehéz is nem tagolni, ha tényleg a-t és u-t próbálunk egymásba folyatni. A (megengedett) trükk az, hogy au helyett ao-t ejtünk ki.
Végül a magyar szinkronizátorok azon általuk általánosan alkalmazott, de elfogadhatatlan gyakorlatára utalok, miszerint a magyar szövegben bennmaradó idegen szavak, nevek kiejtését, az eredeti figyelmes meghallgatása és elfogadása helyett, önkényesen, saját megrögzött álmagyarosságára változtatják.
Mára sok szóra névre valószínűleg már visszafordíthatatlan „kiejtéshasználat” alakult ki. Így például nehéz volna rávenni az embereket arra, hogy német eredetű neveket, mint Gundel, Semmelweis, Dreher németesen, Gundlnak, Szemlveisznek, Dréernek ejtsék ki.
Gyakran használt angol és német szavak és nevek helyes (helyesebb) kiejtése.
Írott „helytelen” helyes(ebb) 20011 július
Angol
Bobby, Jenny Bobbi, Dzsenni Babi (Bobi), Dzseni
Golden Gate Golden Gét Goldn Gét
GDP dzsi-di-pi dzsí dí pí
Gibson, Harrison, Gibzon, Herrizon Gibsz(o)n, Herisz (o)n
heaven, given heven, given hevn, givn
hobby hobbi habi, (hobi)
Hollywood H@livud Haliwud
Hungarian Hengérien, Höngérien H@ngérien,
illusion, million illúzson, million ilúzsn, iljúzsn, milion
kitten, kitchen kitten, kiccsen kitn, kicsn
lunch, ketchup löncs, kecsöp l@ncs, kecs@p
Manhattan Menhetten Menhettn
marketing marketing márketing
Mary, Sarah Méri, Szara Meeri, Szár@, Szeer@
musical mjúzikel, múzikel mjuzik(a)l
NASA NÁZ@, NÁZA nász@, neesz@
Nelson, Johnson Nelzon, Dzsonzon Nelsz(o)n, Dzsansz(o)n
pub páb, pöb p@b
queen kvín kuín
rock and roll r@kendról rakendról
talkshow tóksó taaksó
Teddy, Dolly Teddi, Dolli Tedi, Dali, (Doli)
Tony (Blair, Curtis) Toni Tóni
Wimbledon Vimbledon Wimbldon (Vimbldon)
Német
Baden, München Báden, Münhen Bádn, Münyhn
Handel, Beethoven Hendel, Bétoven Hendl, Bétóvn
Mendelsohn Mendelzón Mendlzón
Mariann Mariann M@ri@nn
Liebe, danke líbe, d@nke líb(e), d@nk(e)
Gabel, essen Gábel, esszen Gábl, esszn
guten Morgen gúten Morgen gutn Morg(e)n
graffitti (olasz) grefiti gr@fiti
Ezeket (talán) már nem lehet megváltoztatni :
Dreher Dréher Dréer
Gundel, Diesel Gundel, Dízel Gundl, Dízl
Semmelweis Szemmelveisz Szemlveisz
Megjegyzés: @ rövid á-t, aa hosszú a-t, ee hosszú e-t jelez.